Természetmegőrzés

A Holcim Hungária Zrt. öt aktív nyersanyagbányát (mészkő, agyag/márga, homok) és négy kavicsbányát üzemeltetett 2010-ben. A cég további három nyersanyagbányával is rendelkezik, melyek működése jelenleg szünetel. A bányaművelést 2010-ben is az érvényben lévő Műszaki Üzemi Tervek (MÜT) alapján végeztük. Minden bányánk rendelkezik a hatóságok által jóváhagyott tájrendezési tervvel, melyek végrehajtása a bányászati tevékenység ütemének megfelelően, a hatóságok előírásai szerint tervszerűen történik. Figyelembe véve a Holcim Csoport által kiadott új direktívákat, 2010-ben megkezdtük nyersanyagbányáink rekultivációs terveinek felülvizsgálatát, mely munka várhatóan 2011-ben fog befejeződni. A munka azért is időszerű, mert az egyik bányánkban a tavaszi heves esőzések hatására történt egy rézsűcsúszás, melynek megfelelő helyreállításáról is gondoskodnunk kell.

Az élettartamának végéhez közeli Zalaegerszegi Kavicsbányában 2010-ben folytattuk a kitermeléssel párhuzamosan a rekultivációs tevékenységet, mellyel a tervezett rekultivációs munkálatok kb. 80%-át már elvégeztük. A rekultiváció magába foglalja a visszatöltést követően a partvonal és a rézsű oldalak rendezését, a humuszréteg elterítését, a növényzet telepítését is. A későbbiekben a bányászati tevékenység felhagyását követően a tiszta vizű bányató elsősorban rekreációs célú hasznosítását tervezzük, mely egyúttal számos értékes növény és állat élőhelye is lesz. 2010-ben megkezdtük a Taksonyi Kavicsbányában működő diesel üzemű osztályozó villamosításának engedélyezését. Reményeink szerint 2011-ben már villamosenergiával fog működni a berendezés, mely a költségek csökkentésén túlmenően lényeges környezeti előnyökkel is jár (pl. levegőbe történő kibocsátások csökkenése, havária esetén víz- és talajszennyezés kockázatásnak minimalizálása).

2010-ben közel 1,3 millió m3 vizet használtunk fel termékeink előállítása során (12. ábra). Az egységnyi termékre vetített fajlagos vízfelhasználást tekintve legtöbb vizet a kavics osztályozása és mosása igényelte, mely azonban nem jelenti a vízkészletek valódi fogyását, hiszen a kavicsbánya tavakból vételezett víz a mosást és osztályozást követően visszakerül eredeti helyére szennyeződés mentesen. Összességében tehát a vízkészletek mennyiségére és minőségére a vízhasználat gyakorlatilag nincs hatással, melyet a 2010-ben elvégzett vízminőség vizsgálatok is alátámasztanak. A cementgyártás vízigénye a teljes vízfelhasználás 26%-át tette ki. Elsősorban a gépek és füstgázok hűtésére használtuk a vizet, de a nedves eljárású Lábatlani Cementgyárban ezen túlmenően a nyersanyagok előkészítése során is jelentős mennyiségre van szükség, mivel nyersiszapot kell előállítani (14. ábra). Ez utóbbi esetben a Dunából kivett és felhasznált víz elpárolog a cementgyártási folyamat során, így ipari szennyvíz itt sem keletkezik. A kész beton előállítása szintén vízigényes folyamat, hiszen a cement és a kavics mellett a víz a legnagyobb mennyiségű „alapanyag”. Betonüzemeink jelentős részében már megoldottuk a csapadékvíz és a mixerek/pumpák mosásából származó víz termelésben történő hasznosítását, mellyel 2010-ben közel 3 650 m3 mennyiségű vizet takarítottunk meg. Ahol a helyi adottságok megengedik, a technológiai vizet fúrt kút biztosítja a termeléshez és üzemeltetéshez.